A gyönyörű magyar néphagyományok napjainkban újra kezdenek teret hódítani, és ami a legjobb, hogy az óvodákban, iskolákban is tartják ezeket, tehát a fiatal generáció tagjai is megismerhetik. A farsangi időszak például vízkereszttől, azaz január 6-tól tart egészen húshagyókeddig, vagyis a húsvéti nagyböjt kezdetéig. Ez hagyományosan a vidám lakomák, mulatságok, népünnepélyek időszaka, a jellegzetessége pedig az, hogy nem kötődik hozzá semmilyen jelentős vallási ünnep, csupán a gazdag néphagyományokra épül.

A farsang egyben a párválasztás időszakát is jelentette, illetve sok esküvőt is tartottak ilyenkor, hiszen a húsvét előtti böjt időszakában ezt már nem volt szabad. A bálokat a farsang idején a legények szervezték, a lányok pedig a rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt ifjúnak, aki nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte ezt a farsang végén.

Tulajdonképpen, a régi időkben az eljegyzés volt a báli szezon és a táncmulatság lényege. Szerencsére, manapság is nagyon sok helyen megtartják a különböző farsangi mulatságokat, melyeken nem maradhat el a nélkülözhetetlen farsangi fánk fogyasztása sem. De a húsos ételek is nagyon kedveltek voltak a böjtös időszak előtt. Persze ma már nem olyanok a bálok, mulatságok, mint a régi farsangi korszakban, viszont a tény, hogy ez a szép magyar népszokás a köztudatban van, örömmel tölthet el minket.

Akkoriban a farsang csúcspontja a karnevál volt, magyar nevén a „farsang farka”, ami egyben télbúcsúztató is volt. A végén farsangtemetést tartottak, mikor is a farsangot, telet jelképező szalma- vagy rongybábut tréfás siratás közben elégették, így jelezvén, hogy nem csak a farsangnak, hanem a télnek is vége van.