A nyári időszámítást sokan tartják helyesnek, mások pedig éppen ellenkezőleg, viszont kénytelenek elfogadni. Kezdetben azért javasolták, mert a napfényes órák magasabb száma miatt energiát lehet ezzel megtakarítani, az egy órával hosszabb természetes világítás előny mindazoknak, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek különböző programokat. Előnyei közé sorolják azt is, hogy a jobb látási viszonyoknak köszönhetően csökkenhet a közúti balesetek száma is. persze, ehhez egy órával korábban kell kelni. Október utolsó vasárnapján véget ér ez az időszak, vissza kell állítani az órákat. Az, hogy ki hogy éli meg ezt, mennyire zavarja össze a napjait, egyéntől függ. De lássuk az óraátállítás történetét röviden!

Ennek ötletét már 1784-ben felvetette Benjamin Franklin. Írása szerint, amelynek címe Javaslat a világítás költségének csökkentésére, a világításra használt gyertyákkal lehetett volna spórolni a nyári korábban keléssel. 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta ugyanezt, azonban ő az ottani nyári időszak szerint októberben 2 órával előre, márciusban pedig 2 órával vissza szerette volna állítani az időt. 1898-ban javaslatát egy cikkben is ismertette, és bár volt érdeklődés az ötlet iránt, végül mégsem vezették be. Magyarországon 1954-1957 között a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták. 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata hazánkban szünetelt. Azonban 1980-ban villamosenergia-megtakarítási céllal újra bevezették.