A Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés időszaka az adventi. Tulajdonképpen a karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és egészen vízkeresztig tart. Így advent első vasárnapja három időszak kezdetét jelenti: a keresztény egyházi év, a karácsonyi ünnepkör és az adventi időszak kezdetét is. Az advent szó jelentése az eljövetel, tehát a karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát.

Nagy szeretettel készülünk már az adventi időszakra is, és nem csak a lelkünket, hanem az otthonunkat is ünneplőbe öltöztetjük. Advent első vasárnapja előtt már gyönyörű karácsonyi díszben tündököl a lakás, az asztalról pedig nem hiányozhat az adventi koszorú, természetesen, különböző színű gyertyákkal, melyek más-más jelentéssel vannak felruházva.

Minden adventi gyertya egy fogalmat szimbolizál: a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt. A valódi liturgikus adventi koszorún három lila és egy rózsaszín gyertya van. Ezek közül a lila a bűnbánat színe, a rózsaszín pedig az örömé. Advent első vasárnapján egy gyertyát gyújtunk, majd a következőn kettőt, a harmadik vasárnapon hármat, karácsony előtti advent utolsó vasárnapján pedig már mind a négy gyertyának égnie kell.

Közben végiggondolhatjuk azokat a próféciákat, melyek már előre meghirdették a Messiás eljövetelét. Ez az időszak mintha kicsit nyugodtabb, csendesebb lenne, leginkább az elmélyült gondolatok jellemzik. És aztán elérkezik a karácsony, amikor egy kicsit megáll a világ, amit templomi ünneplések, nagy családi ebédek, ajándékozások és karácsonyfa-állítás, -díszítés jellemez. De a fő jellemzője mégis a szeretet, amit, természetesen, nem csak ilyenkor érzünk egymás iránt.